William Shakespeare (1564-1616)
Idézetek
Ha sorsunkkal a szeretet oda:
Mert hogy melyik vezérli, vitapont:
Szerelem-é e sorsot, vagy viszont?
-----
Az ember akkor követi el a legnagyobb hibát, amikor külső alapján kész ítélni.
Minden emberre szükség van, hiszen mindenki egy szín az élet palettáján.
-----
Tanuld meg a szerelmet, könnyü ez,
S hűn megtanúlva többé el se vesz.
-----
Szilaj gyönyörnek vége is szilaj,
Lázába pusztul el, mint tűz s a lőpor,
Mely csókolódzva hal meg.
-----
Ne szóljatok szükségről. A legalja
Koldús is, bár teng, bír fölöslegest.
-----
A természet ingyen nem adja kincsét.
-----
Soha nem a csillagok járásában rejlik végzetünk.
-----
Jaj, gyöngeségünk bűnös ebbe, nem mi!
Úgy alkottak, hogy így tudunk szeretni.
-----
Minden ember élete egy regény.
-----
Könnyebb nekem húsz embert megtanítani arra, hogy mit volna jó cselekedni,
mint egynek lenni a húsz ember közül, aki követi saját tanításomat.
-----
Semmi sem olyan hétköznapi, mint a vágy, hogy ne legyünk azok.
-----
A természet varázsát ontja bőven.
A fűben, a virágban és a kőben.
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!
-----
Nem az állandó fogadkozás a hűség bizonyítéka, hanem az egyszer
kimondott és megtartott fogadalom.
-----
Az, aki a tanulás miatt sok mindent elhanyagol, sohasem lesz szerelmes,
és az életben sokkal többet veszít, mint amennyit a tanulással nyerhet!
-----
Nevesd ki rablód, ezzel meglopod,
De téged foszt ki buta bánatod.